A repülés során szerzett tapasztalatainkat megosztva az első részben arról írtam, hogy milyen lehetőségeink vannak törölt járatok esetén. Akkor ott nem említettem az amúgy közismert EU 261/2004 rendelkezést, amit minden utas ismer. Ha máshonnan nem, a reptereken lévő plakátok rendszeresen jönnek szembe az utasok jogaival. Ellentétben a légitársaság-specifikus dolgokkal (amikről az első rész szól), az EU 261/2004 minden légitársaságra vonatkozik, egységesen, nincs különbség. Külön azért nem említettem, mert a poszt leginkább a COVID alatti tapasztalatokat osztotta meg. Ebben a kontextusban pedig az EU rendelet nem releváns, hiszen csak a tervezett utat megelőző 14 napon belüli törlésekre alkalmazható.
Márpedig a cégek jellemzően egy hónapra előre törölték a gépeket, azaz a rendeletet amúgy sem lehetett volna alkalmazni. Azon esetekben pedig, amikor a törlés két héten belül történt, szintén nem volt alkalmazható, mivel a törlésre külső, rajtuk kívülálló okok miatt került sor. Tipikusan egy-egy hirtelen bevezetett jogszabály, amelyre nem lehet készülni vagy vele tervezni. Ezért bár a rendelet fontos és hasznos jogokat garantál az utasoknak, sajnos a pandémia alatt igazából sokat nem ért. Hasznosabbnak tartottam tehát a gyakorlati tudnivalókat bemutatni, amiket mi megismertünk.
Ezek a tudnivalók pedig lényegében arról szólnak, ha nem tudsz közvetlenül repülni, repülj átszállással. Ami pedig felveti a kérdést: mi történik, ha ebbe a tervbe csúszik hiba? Márpedig szokott csúszni, pandémia ide vagy oda. Mit tudunk ilyenkor tenni?
Kezdem azzal, hogy ha egy légitársaság elad nekünk egy jegyet, benne egy csatlakozással, akkor innentől kezdve az ő problémája, ha a csatlakozás nem sikerül, neki kell gondoskodnia rólad. Ez nyilvánvalóan az egyik oka, amiért a fapados cégek nem, vagy csak kivételes esetben kínálnak átszállásos megoldást. A nem fapadosak ugyanakkor egészen merész csatlakozásokat is bevállalnak néha , ami aztán vagy sikerül, vagy nem. Előfordul, hogy az érkező gépet megvárja az induló, de lehet, hogy nem fogja. Ezt senki nem tudja előre megmondani, sok tényezőtől függ. Hány ember fogja lekésni a csatlakozását? Van-e lehetőség egyáltalán várakoznia a második gépnek, vagy nem? A repterek éjjel elképzelhető, hogy nem indítanak vagy fogadnak járatokat, például a zajterhelés minimalizálása miatt, így lehet a második géped nem várhat. De lejárhat a személyzet repülési ideje is, vagy mint ahogy a lentebbi képen látszik, egyszer csak egy órára használhatatlan lesz a reptér kifutópályája. Arra tehát, hogy majd bevárnak, nem érdemes építened.
No és ha ténylegesen lekésted a géped, mik a lehetőségek? Első körben ne pánikolj. A nagyobb légitársaságoknál a hubjaikban teljesen hétköznapi, hogy emberek csatlakozásokat késnek le. Nem te leszel az egyetlen. Maga a légitársaság pontosan tudja, hogy egy gép késése esetén kik fognak lemaradni milyen csatlakozásról. Mire a késve érkező géped leszáll, a reptéri alkalmazottak már pontosan tudják, melyik gépre fognak áttenni, csomagostul. A csatlakozás lekésését én két csoportba sorolnám az utas, vagyis a mi szempontunkból.
- Az első járat még időben indul, de valahogy mégis késve érkezik, azaz útközben alakul úgy, hogy nem lesz mire átszállnod.
- Már az első járat indulása előtt látszik, hogy nem fogod elérni a csatlakozást, például mert ez a gép eleve késve indul.
Ahogy írtam, érkezéskor már tudni fognak rólad, legegyszerűbb a Transfer Desk megkeresése, ez tulajdonképpen egy ügyfélszolgálat az átszálló utasoknak. Tipikusan a reptér légi oldalán, azaz airside-on van és jól ki van táblázva. Itt elegendő bemutatnod az első, vagy mindkét beszállókártyádat (Boarding Pass) akár papíron, akár mobilon. Látni fogják, hogy nem jókedvedben késted le a gépet és vagy már át is raktak a következőre, vagy ott helyben tesznek át. Amennyiben a következő gép már csak másnap indul, szálloda kuponokat is kapsz, amivel az általuk meghatározott szállodába mehetsz eltölteni az éjszakát. Itt tipikusan napszaknak megfelelő étkezés is van, azaz reggelit szinte biztosan, de gyakran meleg vacsorát is kapsz. Mindezt a fentebb is említett EU 261/2004 rendelete miatt kapod, tehát EU-n belül, illetve EU-s légitársaság esetén vagy jogosult rá. Azaz például Katarban, vagy az USA-ban valószínűleg nem. A szállodához vagy taxival tudsz eljutni (ezt szintén fizetheti a légitársaság voucherrel), vagy saját költségen, amit később kérhetsz, hogy térítsenek meg, illetve a leggyakoribb, hogy valamilyen ingyenes transzfer busz van a reptéren. Ritkábban a hotel maga a reptéren van és sehova nem kell menned. Mint a lentebbi fotón látható, a frankfurti esetemnél a szálloda adott reggelit, továbbá a Lufthansa 20 euró értékben állta az aznapi vacsorát is. Ezen túlmenően a voucheren pontos instrukciók voltak a transzferbuszhoz is, ami szintén ingyenes volt.
A recepción ne felejts el fogkefét, fogkrémet kérni, ha nincs nálad (nem mindenki készül egy éjszakát idegen helyen tölteni), a szállodák fel vannak készülve ilyesmire. Mondjuk friss pár zoknit nem fognak adni. Érdemes a kézicsomagodban tartani egy váltás ruhát ilyen esetekre, ez igazán nem foglal sok helyet. Én magam többször is ragadtam Frankfurtban akaratom ellenére, az első alkalom után nagyon jól jött a váltás tiszta ruha másnap reggel.
Igazán fontosnak tartom, ezért újra leírom: ez az, ami a hagyományos légitársaságok hozzáadott értéke. Az a biztonság, hogy baj esetén tudod, hogy gondoskodni fognak rólad, lesznek lehetőségeid és nem hagynak a reptéren, hogy csinálj amit akarsz. Gyerekkel utazáskor mi éppen ezért meg sem fontoljuk a fapados társaságokat. Nem csak, hogy kényelmetlenek, kieső repterekre repülnek ahova egy tortúra eljutni, de ha esetleg valami gond merül fel, semmi ilyesmi ellátásra nem számíthatunk. Az pedig nyilvánvaló, hogy pandémia sem kell ahhoz, hogy az ember hirtelen belecseppenjen egy pár órás késésbe. Mindennek a tetejébe, ha összeadnám a messzi reptérre kijutást, a repjegyek árait, a rendes méretű kézicsomag árait, a feladott csomag költségét, gyakran nem a fapados jön ki olcsóbbra.
De vissza a lekésés második verziójára. Szerintem sokkal jobb, amikor már az indulás előtt tudod, hogy mi fog történni. Ilyesmi eset fordul elő, ha például időjárási vagy egyéb okok miatt a beérkező gép (amivel fordulnál meg) annyit késik, hogy matematikai esély sincs a csatlakozásod elérésére. Ilyenkor az indulási reptéren célszerű a kapuhoz vagy szintén a Transfer Desk-hez fordulni és vázolni a problémát. Célszerű ezt azért is mihamarabb megtenni, mert nem leszel egyedül, mások is le fogják késni a csatlakozásukat. Az alternatív megoldásokat a szabad helyek függvényében kaphatod meg, ha például egy későbbi gépen elfogynak a helyek, akkor sokkal macerásabb útnak nézel elébe.
Velem többször is előfordult, hogy ilyen módon késtem le csatlakozást és változatos megoldásokat kaptam. A leggyakoribb megoldás az volt, hogy felraktak a korábbi gépre, ha azt el tudtam érni. Több London - Frankfurt - Budapest utam volt, hogy ismeretlen okból aznap a Lufthansa gépek késtek. Több órát is. Kiérve a reptérre két órával az én gépem előtt azt látom, hogy már ki van írva a gépem késése és az előző gép is késik. Ilyenkor rendszerint odasétálok a beszálló kapuhoz és átkérem magam az előző gépre. Ha van hely, minden alkalommal át is raktak. Eredmény: az előző géppel tudtam elmenni, nem kellett megvárnom a saját eredeti gépem késői indulását és elértem a csatlakozásomat. A légitársaság ebben partner, hiszen nekik is olcsóbb, ha nem kell szállást és miegymást fizetni nekem. Fontos tudni, hogy ilyenfajta módosítást csak a reptéren fogsz tudni intézni, az ottani dolgozókon keresztül. Ha aznap reggel látod, hogy borult az egész napi menetrend, telefonon csak pénzért tudod áttenni magad másik gépre. Ez azért van, mert a reptéren a már kvázi megkezdett utadba ha csúszik hiba, menet közben az alkalmazottaknak sokkal nagyobb mozgásterük van, mint a telefonos ügyfélszolgálatnak az út megkezdése nélkül. Egyébként ez is megtörtént velem: törölték éjszaka a Budapest - Frankfurt gépemet, átraktak a következőre. Igenám, de a következő gép délután volt, azzal már nem értem el a londoni csatlakozásomat. A telefonban nem voltak hajlandóak semmit tenni. Kimentem hát a reptérre, ahol eljátszottam a meglepett utast, amikor mondták, hogy csak másnap érek Londonba. Meglepetten kérdeztem: na és a Swiss Air zürichi járata? Azzal sem tudok elmenni, ahol egyébként elérném a csatlakozást Londonba? Mire befejeztem a kérdést, már kattogtak a billentyűzetek és pár percen belül átraktak a Lufthansa frankfurti gépéről a Swiss zürichi gépére, ami nem késett és volt onnan is csatlakozásom.
A másik eset még a pandémia előtt történt velem: olcsóbb volt a müncheni átszállás Budapestről Londonba, mint a közvetlen British Airways gép. Nyilván az olcsóbbikat vettem, vállalva az átszállás kényelmetlenségeit. Mit ad Isten, a Münchenből érkező és Budapesten forduló gép másfél órát késett. Azaz mire elindult volna velem, nem értem volna el a csatlakozást. Mentem is azonnal a pulthoz, hogy ez van. Pár percen belül a kezemben fogtam ugyanarra a British gépre szóló beszállókártyát, amit eredetileg azért nem vettem meg, mert túl drága volt. De a pultban is látták, hogy nem lesz meg a csatlakozás, így gyorsan átraktak az egy óra múlva induló BA gépre, amin még volt hely.
Ismét kiemelném, hogy cselekedj gyorsan. Nem tudom hány hely volt szabadon, de lehet, hogy nem jut mindenkinek. Lehet, hogy valaki aznap Münchenben aludt, mert nem gondolt arra, hogy más légitársasággal is el tudna menni. A fentiek tehát csak akkor működnek, ha az utas, azaz te, gyorsan felismered a helyzeteket. Lehetőségekhez képest kész tervekkel, kérésekkel érkezel a pulthoz és próbálod a megoldást arra terelni, ami neked megfelel. De ehhez tudnod kell, hogy milyen opciók vannak és megpróbálni elérni azokat. Ha nem kérsz, nem is fogsz kapni!
Legközelebb, a harmadik, befejező részben kitérek arra, hogy amúgy miért is akarna bárki ekkora kerülőkkel utazni - akkor is, ha nem feltétlenül muszáj.
