Van az úgy, hogy az ember előre eltervez dolgokat, mondjuk egy utazást.  Vannak, akik csak úgy ad-hoc utaznak, mert épp kedvük szottyan, vannak akik akár egy évre előre is megtervezik, mikor hova mennek.  Mi leginkább a második kategória vagyunk, noha vannak kivételek - a Bostonba repülést egy…

A Chicago maratonról írt bejegyzésben írtam, hogy felkészülés nem sok jutott nekem a versenyt megelőző hónapokban.  Ez amúgy nem lenne probléma mondjuk egy félmaratonnál, de hosszabb távot edzés nélkül lefutni bolond dolog.  Nem mondhatom viszont, hogy nem próbálkoztunk.  Még a terhesség alatt is…

Ahogy azt már írtam egy korábbi bejegyzésben, sorsolás útján sikerült nevezési lehetőséget nyerni a chicagói maratonra, ami a világ hat legnagyobb, legnépszerűbb és legrangosabb maratonja közül az egyik.  Ezt most már három csillagosként írom, hiszen még a pandémia előtt megvolt New York és Berlin…

A hazaút eredetileg egy éjszakai repülés lett volna, ahogy a legtöbb európai ember repülni szeret Amerikából keletre - még az utolsó nap kihasználva az utolsó látnivalókra, majd felhuppanni egy esti gépre és irány haza.  Eredetileg mi is így terveztük, de amikor borult a terv azzal, hogy M is jött…

Az első részben már lelőttem a lényeget, nevezetesen azt, hogy nem vállalkoztunk volna az útra úgy, hogy nem business osztályon repülünk.  Az egyik nyomós érv amellett, hogy M és Dalma is eljöttek, az volt, hogy a lehetőségekhez képest legkényelmesebb, legkevesebb stresszel járó utazási formát…

Ez a harmadik és utolsó rész a születésnapi - gold státusz szerzős - hosszútávú repülésre felkészülős utazásunkról.  Az első részben írtunk a repülésről, hogy miben különbözött a rövidtávútól.  A másodikban arról, hogy a szállodában milyen szolgáltatásokat kérhetünk, mint kisgyermekes család,…